tegnap elmúlt, mánk lassan fogy.
Holnap ha eljön, mosoly keltőn.
Bizonytalan léptek, fáradt reménykedő szemek
éjjel zaklatott percekkel rimánkodunk Istenhez,
Könnyek kiapadhatatlanok,
minden fáj, a hiánytól.
Minden hiányzik, ami elmúlt, ami nem volt.
Ami volt, még inkább, százszoros erővel csap arcul.
Napok, hetek telnek, életek születnek, és mennek el.
Angyalok fáradtan szeretnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése